Hé, ott a sarokban...

A szemet takaró rongy felszívja a kicseppenő könnyeket. Én, én vagyok? Alig emlékszem, arra, hogy kell betűket pötyögni ki a szívből, a lélek maradékából.
Te elhiszed ezt? Lehet kellene, mert ez a valóság.
'Nevetés'

Mindig jön valami. Kóborlok a kis életemben, de egyre érzem a hívogatást. Onnan. A sötétből. A nevemen szólítanak.
Idő hiányában semmire sincs időm.

Aztán ugye, itt van ez a lány, mert mindig jön egy lány vagy egyeseknek egy srác. De ez a lány valahogy más. Harap és karmol, mint ha az élete múlna rajta és én elhiszem, hogy múlik is, mert ha nem tenné ezeket, szerintem meg is halnék vele együtt. És azt mondja nekem: "csodalény"- azzal a ragyogó kék szemével, ahogy néz, látom, szinte felfalna és én, ugyan így nézek rá. "Tömény vágy" - mondom, ahogy kibontom a ruháiból. "Ha én vagyok a főnix, Te vagy az éltető tüzem"
És komolyan is gondolom, s remélem elhiszi.

S mindig zene szól, mert ezzel lehet csendet teremteni.Aztán jön a sok szarság, fejben, mert szeretnek a múlt árnyai szarakodni. Soha sem elengedni, csak állandóan basztatni, hogy igazán még véletlenül se felejtsd el egy pillanatra se, mekkora szar vagy.
"Yeah"

Amúgy milyen szomorú, hogy egy kabát, melyet kaptam, többe fáj, mint egyhavi fizetésem. De kit érdekel. Dohányozni megyek ki benne.

S megint az a bizonyos lány jár a fejemben. Szar, hogy nincs itt. Hogy nem látom mosolyogni és nem mondja: "ez relatív" és nem bújik oda hozzám. Meg nem kávézunk. Mert néha azért szoktunk. Mondjuk.

Napok.

Hajnal, kelés. Ha van kávé. Munka. Munka közben evés(kenyér és víz, napok óta). Kora este, visszatérsz. Olvasol,nézel ki a fejedből. Cigi. Sok. Kávé. Későn fekvés.
Hajnal, kelés. Elfogyott a kávé, cigi. Munka, kenyér és víz. Cigi, sok. Kora este visszatérsz. Nincs kedved olvasni. Nézel ki a fejedből. Cigi.
Későn fekvés.
Hajnal...és:
-nem hallod, hogy szólítanak
-nem hallod, hogy keresnek
-félrenéznek rólad az utcán
-robotnak néznek
-betegnek néznek sovány tested és sápadt bőröd láttán.

... munka. Cigi,maradék. Elfogyott a kenyér, csak víz. Fáradt vagy. Fáradt voltál. Fáradt leszel.
Cigicsikk...

Az utolsó névtelenek....

"Bárki megmondja, nem vagyok túl kedves ember. A fogalmat se ismerem. Mindig is a gazembereket, a törvényenkívülieket, a szemétládákat bírtam. Nem szeretem a frissen borotvált, nyakkendős fiúkat, akiknek rendes állásuk van. A mindenre elszánt férfiakat kedvelem, a törött fogukkal, meggyötört elméjükkel és göröngyös életútjukkal. Számomra ők érdekesek. Tele vannak meglepetéssel és robbanással. A rossz nőcskéket is kedvelem, a részegen káromkodó kurvákat, kinyúlt harisnyájukkal, elkenődött sminkjükkel. Engem sokkal jobban izgatnak a perverzek, mint a szentek. El tudok üldögélni nyugodtan egy csövessel, mert én is az vagyok. Nem bírom a törvényeket, az erkölcsöket, a vallásokat, a szabályokat. Nem szeretem, hogy a társadalom formálni akar." -Charles Bukowski

"Nézz fel rám,s az istenedet fogod látni,nézz le rám,s egy őrültet fogsz látni,nézz a szemembe és magadat fogod látni!"-Charles Manson

És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, a kik a földön laknak?- Jelenések könyve 10:6

"A legtöbb ember olyannak szeret téged, amilyennek akar, hogy legyél. Megtartani ezt a szeretetet nem könnyű. Mindig olyannak lenni, amit elvárnak tőled. Biztosan meg is kapod ezt a szeretetet, ha jól színészkedsz. Ez az igazság." - Jim Morrison

" I hate the world and hate i am." - Kurt Cobain

"Megadatott néktek a becses ajándék, igaz? Mindőtök megváltatott a Teremtő által. A gyilkosok és a paráznák is. Mind, ki megbánja bűnét... és Isten a keblére ölel! Nincsen az összes világokban más teremtmény, kinek megadatott, csak ti! Ez nem fair. Ha Isten nyájasságában így szeret, méltóvá teszlek az ő szerelmére. Régóta figyellek már titeket, és csupán az iszonyat láttán nemesedik meg a ti lelketek... és a lelketek akkor oly nemes! Hát fájdalmat hozok és iszonyatot, hogy annak fölébe emelkedjetek!" - Gabriel/Constantine

Régen volt vers

Beteg sápadt vénákban,
Folyatom mérgezett véremet,
Ugyan ez folyt apámban,
S én átkozom örökségemet.

Mi jóság felfedezhető,
Azt gyanús, hogy anyám adta,
De érzem, akkora a fertő,
Hogy e jót sajnos elnyomja.

Gyermekben ismétlődik a múlt,
A hideg is kiráz tőle,
Lelkem vívja a sok háborút,
Kár,hogy az elején el volt veszítve.

Kávé, cigaretta, halotti tor,
Csak apám sírjánál üldögélek,
Rajta neve,nevem: Tibor,
Most vessek ennek véget?

Meggyalázott ez a világ,
Jelzem, jogosan,
Hisz érzem létem átkát,
Mi azóta is csak zuhan.

Káosz, düh, tehetetlenség,
Fortyogok, akár a pokol,
Bűntudattal telt az éhínség,
Ami kínoz, okol.

Már nem vágom sápadt vénáim,
Mert félek, hogy a fertő,
Megteremti rémálmaim,
S nem segít a teremtő.

Sírra pöccintem parazsam,
Gyűlölöm a nevemet és vérem,
S gyűlölöm saját magam,
Mert nem kéne, de létezem.

back

Ha időm engedi, mégis csak fogok írni.
Csak.

Amúgy, szétesés.

A legutolsó bejegyzés

Bezártunk.
Darkhero lassan bereteszeli a kapukat, aztán eldobja a kulcsot. Mélyet szippant tekert cigarettájából és elindul a sivatagban.
Érzi a szörnyet, érzi a szennyet amivé vált.
Remeg.
- Vajon, mikor váltunk ilyen szar emberré? Szar gyerekké, baráttá, szar testvérré és szar unokává, életképtelenné?
De a szavakat nem mondja ki. A fejében kong lassan lassan...
Fekete nadrág, fekete bőrkabát, fekete szakadt bakancs és ing. Fúj a szél, de kit érdekel?
Lassan, elkezd leszakadozni a maszk, a bőr a kézről. Ahol eddig sárga volt a nikotintól, ott most rózsaszín és vörös kezd lenni... A bőrdarabok lassan szálnak a széllel.
A ruha egyben marad, lassan újraéled a test. Ugyan úgy néz ki, de valami megváltozott.
Darkhero halott. Nincs többé.
Fekete és vegyes színű (szürke és fehér) madarak röpködnek körülötte.
Varjak.
Ezek varjak?
Az egyik a vállára röppen, és figyeli.
Figyel és figyel....
Bár tudnál beszélni...
- Tudok! -károgja - Tudok, Testvér!
Varjak. Sok sok varjú.
darkhero meghalt és megszületett egy Varjú.
A cirkusz pedig bezárt.

Minden jót mindenkinek.

Még életben.

Maradj életben, akkor is ha nem fogadja be a szervezeted az ételt három napja; ha arra kelsz fel, hogy rettegsz és 4-től csak 6-ig bírtál aludni; ha még mindig nem jött össze semmi; ha azért sétálsz állandóan, hogy ne tudjanak követni; ha tudod, hogy figyelnek.
Maradj életben.
Na igen..