Nincs megjelenítendő hozzászólás

EHgy kocsma aesztalánál, ahol wifi van.

Épp a'sarokba hánytak; számomra értelmeValaktlen dolgokról beszélnek arrébb.
Most zenét hallgatok, de ezt úgyse tudod leellenőrízni. Szia. Hogy vagy?
Hwjnalban kelés, hajnalban fekvés, hajnalban kelés. Egy óra séta, hogy a csarnokig kitöltsdaz időt, s nem teheted meg, hogy busszal mész. Ma még enni akarsz, vagy kávézni. Odabent arcok, melyek nevetnek és hülyéskednek. A szemekben bánat. Te nevetsz, és hülyéskedsz, a szemekben bánat. Aztán elnémúlnak a gépek, utolsó mosolyt eresztünk és csendben hazamegyünk. Hajnalban fekvés, hajnalban kelés.
A kávé íze változó. Hol a tüdődbe ragadt gázpor ízesíti, hol egy gépolajbuké.
Ma először flekszeltem.
Nem esik jól a sör, megszokás kortyolgatja le a gyomorba. Olcsó-legolcsóbb kajákat próbálja sápadó tested'feldolgozni.
Tudod, hogy bteg vagy.
Zenét hallgatok, elnyomja az egyéb hangokat.
Máshol boldogságban basznak, múlató emberiség.

Hol a társaság?
Nini, egy facebook ablak.
-Már megint nekem kell erősebbnek lennem.-mondta bpről.
Megmaradt Lestat egy mondatdarabja: egy szívemnek kedves hely. Ez elgondolkodtatott. Azóta is ezen gondolkodom.
Most nincs kép. Nincs hangulatzene.
Jön valaki rágyújtani:
Most nem jöhetsz, most itt van.