Egy beszélgetés
Lestattal, facebookon. Gondolom, kérdezhetik magukban az olvasók, miért is
publikálom és hát, joggal. Okai vannak, mint például egy blogbejegyzés egy
másik blogon, hangulat és mert felpiszkált bennem valamit. Talán, most voltam
őszinte, igazán, itt. Remélem olvassa, akinek szánom, s olvassák, akik olyan
buták, mint én.Tessék.
darkhero:
hát, sajnálom.
az én mókám más
lett.
Lestat:
azt hittem,
Xirről fogsz írni
darkhero:
írhatnék. de
minek.
Lestat:
énis így voltam
vele
de az ősi igazság
azért ősi igazság, mert igaz és korokon keresztül ível át
ha kiírod
magadból, megkönnyebbülsz
darkhero:
én nem szoktam
Lestat:
tény, hogy
Morgenitaként másképp állok az íráshoz, és nem ritkán gyónásra használom
darkhero:
ősi igazság ide
vagy oda
én elcseszek
dolgokat
Lestat:
felfogás dolga
és könnyebbnek
érzem magam
darkhero:
majd
menthetetlenül rendre meg is bánom őket
igen, azt is
hallottam már.
Lestat:
amíg úgy tudod
elengedni, hogy legyél boldog, mert ez tesz boldoggá, akkor tudod, hogy
szeretted, tisztelted, megbecsülted... és tisztában vagy a saját
gyengeségeddel, hogy nem tudod neki megadni azt, amire szüksége volt
darkhero:
boldog?
Lestat:
igen
darkhero:
mi az a
boldogság,Lestat...
én túlélek,
ösztönből, ahhoz meg nem kell boldogság.
Lestat:
egy nem valódi
érzés
darkhero:
Téged boldoggá
tehet az, amit annak vallassz
nekem ez mind
álarcosbál.
Lestat:
a boldogsággal az
a baj, hogy több összetevőből áll össze, én szeretem öt nem anyagi dologra
lecsökkenteni
ebből az ötből
kettő az, amire minden embernek szüksége van, a másik három csak a körítés,
ahhoz, hogy a két fő csap vize ne follyon el
darkhero:
lehet.
Írhatnék Xirről,
hogy sajnálom és visszacsinálnám, de írhatnék a barátaimról is, hogy nem hagynám,
visszacsinálnám a halálukat és ott lennék, vagy apámról, hogy kitartóbban
küzdenék, Boróról vagy Mínáról, aki megölt bennem és pár barátomban valamit.
Írhatnám, hogy
mindenért én vagy a világ a hibás
hogy holnaptól
rendes leszek és minden megváltozik
csinálhatnék
boldogság szobrot, amiért inkvizíciót indítanék és imádkozhatnék
írhatnám, igen...
de nem írom.
Már értelmetlen
és nincs más, csak marék bűntudat keverve fájdalommal és magánnyal
a halk ordítások
pedig mit sem érnek
Őrült Bohóc idő
van.:)
Gondol mindenki,
amit. Halálmadár száll az égen, s néha lát fekete szivárványt, lidércfényt vagy
táncoló balerinát, de csak száll, tovább.
Túl sokat rágódsz a múlton. Túl sokat agyalsz azon, hogy mi lett volna, ha. Ahelyett, hogy folyton hátrafelé néznél, merj előre tekinteni.
VálaszTörlés