Könyvrészlet. Mark Twain: A titokzatos idegen

" - Nem, csak emberi. Nem sértegetheted a vadállatokat így visszaélve ezzel a szóval - nem szolgáltak rá! - Majd ugyanilyen szellemben folytatta: - Jellemző hitvány fajotokra - mindig hazudni, olyan erényekkel felruházkodni, amikhez semmi közötök, s ezt mindig megtagadni a Felsőbbrendű Állatoktól, akik egyedül rendelkeznek velük. Egyetlen vadállat sem kegyetlenkedik - ez az Erkölcsi Érzékkel rendelkező csürhe kizárólagos monopóliuma. Mikor egy vadállat fájdalmat okoz, ártatlanul teszi ezt; és ez nem gonoszság; egy vadállat soha nem lehet gonosz. És soha nem bánt a bántás gyönyöréért - csak az ember tesz ilyet. Annak a korcs Erkölcsi Érzéknek a sugallatára! Egy olyan Érzék, melynek feladata lenne a jót a rossztól megkülönböztetni, hogy az ember szabadon választhasson a kettő közül. Na már most, mi előnye származik ebből az embernek? Mindig választ, és tíz esetből kilencszer a rosszat. Nem szabadna gonoszságnak létezni a világban; és az Erkölcsi Érzék nélkül nem is létezhetne. Mégis olyannyira oktalan az ember, hogy képtelen megérteni, az Erkölcsi Érzék az élőlények legutolsójává alacsonyítja, és ennek birtoklása szégyenletes. " Egy másik részlet, ugyanebben a témában: "Majd odahívott egy tulkot a legelőről, megsimogatta és beszélgettek egymással egy kicsit, így szólt: - Úgy na - ő nem kergetne éhezéssel, rettegéssel és magánnyal gyermekeket őrületbe, és nem égetné el őket olyan vallomások alapján, melyeket gondosan kitalált számukra és mely vétkek soha nem történtek meg. És ártatlan, szegény öregasszonyok szívét sem törné össze azzal, hogy úgy megfélemlíti őket, hogy már saját fajtájuk között sem bíznak önmagukban; sőt, halálukban sem becsmérelné őket. Mert őt nem szennyezte be az Erkölcsi Érzék. Tökéletesen mentes tőle és tiszta, mint az angyalok, és nem ismeri a gonoszságot és soha nem is követi el azt."