Nem szeretem a felesleges kérdéseket, ezért nem szeretem a családlátogatásokat sem. Sok a kérdés és sok a felesleges kérdés. Hogy vagy? Mit csináltál? Stb Stb. Nem, nem akarok ezekre válaszolni, ezért a legtöbb válasz kb: jól, igen, nem, persze, nem tudom. És pont.
Újra élem Bauhaus korszakomat, azt hiszem. Mellette visszatértek a régi kedvencek mellé, mint a Sex Pistols, The Exploited, s közben a Dir en grey. Valahogy így egységes. Nos, ennek a posztnak semmi értelme, de kellett, hogy írjak. kellett az a tudat, hogy valaki olvassa ezt és ha csak így is, de figyel rám. Azt hiszem, magányos vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése