2012. április 12., csütörtök

Titta bódogság -.-

Tegnap előtt a nap fénypontja az volt, amikor egy kisgyerek rám nézett a kismotorjáról és elsírta magát. Yeah. Menő.

Nem szeretek az emberek között lenni, ez ugye nem újdonság. Ma ültem a buszon egyedül. Felszállt egy nő és csak úgy leült mellém. Azt se mondta h dögölj meg vagy valami. Valami vénasszonyokkal volt, akik aztán ott álltak és meredten néztek. Más esetben simán átadtam volna a helyem, de aki alapvető dolgokra, mint pl a köszönés, nem képes, azok csak álljanak, nem érdekel. Ráadásul büdösek is voltak.

Alapvetően nem gondolkodom országokban ( habár lehet kellene), hanem csak úgy, hogy van a Föld, ami mindenkié. Viszont, számomra elszomorító, hogy földrészekért, ásványi és hasonló anyagokért háborúznak az emberek, holott alapvetően nem is az övék, hanem a Földdé. Az tűri meg őket, amit annak pusztításával hálálnak meg. De miért? Miért ragaszkodnak ennyire olyan dolgokért, amikért tulajdonképpen felesleges?
Néha, elgondolkodom, milyen is lenne, ha mindenki boldogan meglenne egymás mellett. Na mindegy, ennyit erről. Hm, még annyit, hogy simán meglehetne az ember egymás mellett ha nem baromságokat csodálna, nem lenne ennyire bamba és ostoba, ha nem a hatalom és az ember alkotta pénz lenne az a k*baszott isten! Jó-jó, nyugi.

Örömmel jelenthetem be, hogy egyszerűen eltűnt az a 3 giga vers, novella és regény, amiket én írtam, s s sehol máshol nem voltak leírva nekem. Egyesek talán örülnek, mások nem.

Nézzük mi van még... hmhm... hát, továbbra sincs munkám, van éhezés meg nélkülözés... ja meg leborotváltam a szakállamat, és csináltam képeket. Volt húsvét, meg zombijézus, már nincs. Asszem ennyi.


Ez volt a poszt. Új verseket meg novellákat kell írjak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése