2 napja rá kellett jönnöm, hogy olyanná váltam, illetve olyan szintre süllyedtem, amibe soha sem akartam lenni és mindig is megvetettségemet élvezték az ilyesfajta emberek. Megborultam, elfelejtettem ki és mi voltam, mik voltak fontosak számomra, miket is tartottam érdemesnek a figyelmemre. Nem akartam ilyen lenni, nem akartam idáig süllyedni, lealjasodni, de sajnos észre se vettem és az lettem, amit alapjában véve gyűlölök, lenézek stb. Hagytam, hogy olcsó vágyaim láncokat rakjanak rám, és ennek legyek szánalmas rabszolgája. Későn, eléggé elkésve jöttem erre rá, ami bizonyítja elhülyülésemet is, hisz ez régen alapból feltűnt volna, és változtatásokra kényszerített, késztetett, de most.... Sajnálom, és meglehet, sokaktól kellene bocsánatot kérnem, vagy beszélnem ezekről, a bajaimról, vagy a hibákról, de nem vagyok jelenleg erre képes. Ennél fogva jó időre búcsúzom mindenkitől. Ha akartok, felejtsetek el, ha akartok várjatok meg. Rátok bízom, de vegyétek figyelembe, hogy tényleg szükségetek van e rám, vagy sem. Gondolkozzatok el ezen Ti. Én is így fogok tenni.
Soha sem hittem volna, hogy eredeti céljaimtól ennyire eltávolodom, ennyire képes leszek megzuhanni, és beleolvadni mindabba aminek értelmetlenségét most is szajkózom. Vicces, mikor saját magát veri át az ember, démon vagy akármi, nem? Tudom, sok mindent kell majd kijavítanom, átdolgozni, kigondolni, megélni... De ezt egyedül kell véghez vinnem, és egyedül kell azt hiszem visszatalálnom önmagamhoz. Még egy verset fogok publikálni a köv posztban, aztán ténylegesen búcsúzom. Nem várok kommenteket, sem megértem-nem érdekel kattintásokat.
Minden jót, dark
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése