Démonná.
A hét fő bűnt mind megszegem,
Oly mindegy már mit teszek,
Démonná lett halott lelkem,
Nincs mitől féljek..
Minden szavam egy-egy átok
mindenkire,Ki utamban áll,
Már rég nem a mennybe vágyok,
Lelkem a pokolba száll.
S azoknak,akik kételkednek,
Nekik nevem egy holló szólja,
Ha elhangzott,rögvest égjenek:
Ruclyer Modiatus Illudera!
Szerelem
Mart és szaggatott,
Olykor lelkeket hantolt,
Megalázott és tönkretett,
A könnyeken csak nevetett,
Mint méreg,folyt szét az egész bensőn,
Elaltatott a szomorú esőn,
Hozván mézédes álmokat,
Reményeket,mely csupán kárhozat
Volt,s marad,
Mert magának mindig új életet ad,
Ahogy a Főnix születik újjá,
Úgy alakul Ő is új formává,
S életet ígér,állandóan,
Halált hozván,gyilkosan,
Mosolyogva ő ölt meg kedvesen,
Ő ki nem más,mint a szerelem.
Elmegyek
Elmegyek ,innen el messze,
Vándor leszek,egy magányos vándor,
Nem jövök többé vissza sose!
Eltűnök,mint a kámfor!
Velem jön majd mindenem,
Nappalom s éjjelem,
A Holdam vigyázza álmomat,
S a Napom irányítsa sorsomat!
Árnyék leszek majd,amit nem lát senki,
Vagy fény,mitől megvakul mindenki,
Élettel teli vagy rég halott,
Legyek bármi,itt nem maradok!
Lassan elfelejtenek majd,
Nemfognak hiányolni,
Értem könnyet senki nem hullajt,
Aki akar,megtud találni!
Hisz ott leszek a szélben-esőben,
Viharban-szép időben,
Ott leszek mindenhol mégis sehol,
A közelben,s ugyanúgy távol!
Búcsú nélkül távozom,
Haldokló lelkem hordozom,
Hátranézek,még egyszer,utoljára,
S rálépek a világ végtelen útjára!!
Köszönöm, Bátyó. ^^ ♥
VálaszTörlés