Minden egyes napon,
Az őrületet kergetem,
De nem félem,
Jövőm rettegem,ha Őt elkapom.
Sok éve már,úgy rémlik,
Hogy a fényt se igénylem,
Csak sötétségem,
Mely tompán fénylik.
Régen hittem,
De most már más,
Igazi vallomás,
Amit súg a szívem.
Hollóknak hódolok,
Mert lelkem majd a révészhez,
Ők kellenek a részvéthez,
Hogy elvisznek.(ilyesmiket gondolok).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése