2013. október 22., kedd

Lesz e holnap - Ígéret.

Volt aki azt mondta, minden csupán hozzáállás kérdése. Jelentem, nem mindig igaz. Napok telnek, sehol semmi, de belekapaszkodsz abba, aki azt mondta Neked: *Annál kitartóbban szeretlek, mintsem az idő a kedvemet szegje.*
Remény. Erő. Kitartás dark, kitartás. Nekem ez elég.
Néha úgy érzem, nem, felesleges, bármit csinálok szar az egész, mi a franc? Mondták hívnak, nem hívnak, keresnek embert, engem nem keresnek és olyankor ... aztán ránézek egy képre. Egyetlen egyre a sok közül, és aztán a világ, a szarságai, a lehetetlen helyzetek mind nem számítanak. Csak menni tovább, haladni a cél a felé. Megtalálni őt és szeretni.
Tudom, túl romantikusan hangzik. Na és?
darkhero volt, most nem tudom mi van.
Kelek, kávé, cigi, ásványvíz, erő összeszedés és menni, munkát keresni az emberi zombik között, feketében.
A cigaretta füstje megvéd, látni benne a szellemeket és néha, ha nagyon elmélyülök a szürke ködben, ott mosolyog benne, mint a becsukott szemeim előtt.
Le akar győzni a világ, de nem engedem meg neki ezt a luxust. Nem tehetem.
Mert megígértem.
Mert szeretem.
Mert a múlt démonai immár csak erő a lábamba, ami előrébb visz.
Szar az életed? Nekem is. Gyújts rá, igyál egy kávét, vagy egy sört. Csukd be a szemed és nézd aki előtted van. Ő a Te erőd, Ő a Te célod.
A fenti zene is segített, nektek?
Talán holnap fel se kelek, de nem úgy megyek nyugalomba hogy feladtam! Nem adom fel, bármilyen szar is a helyzet.
Igyál sört. Igyál kávét. Gyújts rá. Az erő ott van benned.


Nem látjátok milyen szépen mosolyog?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése