Versek.

Volt fenn Morticia és mutattam neki új verseket. Azt mondta, tessék blogra kirakni (:P) én pedig úriember vagyok vagy mi, így eleget teszek kérésének.:)

Egy gyermek valahol....

Valahol az éjben,

Egy gyermek sír,

Egyedül a semmiben,

Könnyeivel fájdalmat ír..

Összevert kis teste,

Remegve vágyakozik,

Talán egy igazi ölelésre,

Mely szeretetből nyílik.

De nem kap,

Hiába reménykedik,

Lelkéből felszakad..

S tiszta szívből ordít!

A fájdalom.....

Csak.....

Csak azt kérhetem,

Mi a magunkfajtáknak juthat,

Éji anyám,szerelmem!

Majd utat mutat.

A fény elől menekülő,

Fájdalmas lelkem vágya,

A szendergő

Álmok nyugodt álma.

De űzött vad vagyok,

Se nem boldog,se nem nevető,

Csak egy halvány árnyalakot

Felvevő..

Szösszenet.

Lelkem néma sikolyokkal,

Verekszik saját magával,

Hol az éj győzedelmeskedik,

Máskor felül,a fény kerekedik...

Régóta tart már vége nélkül,

S a test születik,majd szenderül,

Évszázadok,ezrek,eonok óta,

Dúl és dalol e nóta..