"Maszkja frissen varázsolt,
Mosolyt rajzolt,
Megértő álarc!"
Morbid Cirkuszom bohóca,
A tükörből bámulja,
Arcom sebeit,
Lelkem kínjait.
Láztól zsibbadt kezem,
A tükörhöz érintem,
Mosolyát rajzolom rá,
Elfogadva,barátommá.
Egyszer csak pisztolyt emel,
Fejéhez fordítva el,
Sminkjét mossák könnyei,
Fekete ajkát biggyeszti.
Karom lehanyatlik,
Mosdókagylóba kapaszkodik,
Őrült félelemmel remegek,
Miközben búcsuzva integet.
A fegyver eldördűl,összeesünk,
Útközben találkozik lelkünk,
Sokkolva bámulom a plafont,
Sírva és gyászolva,utolsó barátom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése